Mostanában divat lett retro cikkeket írni. Miért van ez? Nem jók az új játékok? Vagy csak most kezd kiöregedni egy játékos generáció? Netán csak szeretünk visszatekinteni a nagy klasszikusokra... A mai játékok ugyan szépek, jók, pörgősek, valami azonban hiányzik belőlük. Hiányzik a hangulat, egy érzés, amit a régi programok megadnak nekünk. Lehet 10 év múlva a Halo-t fogják isteníteni, nekünk a Doom a császár.

Na de térjünk vissza a mai alanyunkra. Az 1979-ben alapított SSI (Strategic Simulations, Inc)  a legendás Panzer General sorozattal igen sok rajongót szereztek maguknak. Az esetek többségében a PG sorozatról a Második világháború jut az eszünkbe. A sorozat egy kevésbé ismert része a People's General, mely a modern hadszíntérre vezet minket. A történet szerint egy fiktív Harmadik világháború harcterein kell bizonyítanunk katonai zsenialitásunkat. Kína elég erősnek érzi magát ahhoz hogy kiterjessze határait. Tajvan megszállása után a vörösök vérszemet kapnak. A kínai vezetés attól sem riad vissza, hogy megráncigálja a szunnyadó orosz medve bajszát A fiktív történelmi szál szerint a rájuktört békességben Oroszország és az USA egyaránt komolyan leépítették haderejüket, így hidegzuhanyként éri őket a bekopogtató sok kicsi és morcos kínai... A szokásos amerikai erődemonstrációs politika nem működött, A 7. flottát támadás éri, melyre válaszul az USA és a NATO belép a háborúba. Az egykori ellenfelek szövetségesként térnek vissza a harcmezőre. Így lehetőségünk lesz arra, hogy NATO erőkkel szabadítsuk fel a kínaiak által megszállt orosz területeket, természetesen orosz katonák hathatós támogatásával. Egy kis kitérőt tehetünk Koreában, majd Vietnámban is hadjárataink során. Természetesen a mennyei birodalom hódítóinak is az élére állhatunk, hogy bosszút álljunk a dekadens nyugaton a sok évszázadnyi megaláztatásért. A lehetőség adott :)

A játék nem sokat változott a PG2 óta. Egyedüli újítás az, hogy a légierő közvetlen irányítását kivették a kezünkből. Emlékszem, micsoda légi armadát birtokolhattunk a korábbi részekben. Most közvetlenül csak a helikoptereinket irányíthatjuk. Természetesen azért nem kell lemondani a merevszárnyú barátainkról. A megadott feladatokat elvégzik, amennyiben tudják. Berepülnek, bombáznak, távoznak. Bombázhatnak célpontokat, támadhatják az ellenség helikoptereit, védelmező fedezetet biztosíthatnak szárazföldi csapatainknak. Személyes kedvenceim a vadmenyét akciók (Wild weasel) bevetések. Ennek során az ellenség légelhárító egységeit támadják bátor repülőseink, igen jó hatásfokkal.

A tüzérség a régi jól bevált séma szerint működik. Biztonságos távolságból tizedeli az ellen sorait, és csökkenti a beásottsági szintjüket (ENT-entrechment). Ez utóbbi minél magasabb, annál nehezebb kifüstölni az ellent, mivel jól kiépített védőállásokkal rendelkeznek. Továbbá bírnak egy igen kellemes tulajdonsággal is. Védőfedezetet tudnak nyújtani megtámadott erőinknek. Tehát ha támadnak minket és megfelelő lőtávolságra vannak a tüzéreink, akkor maguk is odapörkölnek. Az ellenséges tüzérségre is automatikusan tüzet nyitnak, amennyiben van elég lőszerük a feladathoz. Tudom, hogy ezek az információk veterán panzereseknek nem mondanak újat, de hátha kedvet kap egy kezdő :) Természetesen ezeken kívül rendelkezünk harckocsikkal, gyalogsággal, légelhárító egységekkel, helikopterekkel, könnyű felderítő járművekkel. Némileg hiányoltam a hídépítő alakulatokat. Annak idején az Allied Generalban előszeretettel használtam őket folyón való átkeléshez. A srácokat lepakoltam a folyóra és száguldhattak át csapataim. Pont tegnap vettem észre eme hiányosságot, amikor egy mocsaras térképen kellett  valahogyan keresztülcipelni erősen gépesített seregeimet.

Természetesen érdemes a játék során vigyázni katonáinkra, akik fejlődnek a harcok során. Azt pedig jól tudjuk, hogy egy veterán katona sokkal többet ér mint egy kopasz baka. Amennyiben jól harcolnak embereink extra képességek birtokába kerülhetnek, persze a realitások határán belül. Nem lesz atombombát hajigáló gyalogosunk de hatékonyabban harcolnak mondjuk gyalogság/járművek ellen, vagy helikoptereink támadás után azonnal távozhatnak a hadszíntérről. Tehát óvjuk őket, ne hagyjuk elveszni veterán katonáinkat.

A körös stratégiai játékok szépsége abban rejlik, hogy nem a leggyorsabb, hanem a legokosabb nyer. Itt tényleg lehet gondolkozni, agyalni a fontos döntéseken. Ez nem Starcraft, nem számít milyen gyorsak a reflexeink. Kényelmesen lehet ebédelni közben, teázni, vagy kimenni a mosdóba. Döntéseinket alaposan meg kell fontolnunk. Néha igen komoly agymunka kell egy brilliant victory eléréséhez. Ha jók vagyunk, akkor a vezetés megjutalmaz minket. Kísérleti egységeket adnak nekünk, melyek egyediek és nem vásárolhatóak (pl Stealth tank). 

A játékot egy két hete fedeztem fel újra. "Csak még egy kört lejátszok" önámítást szerintem sokan ismerjük. Be kell vallanom, hogy jobban szeretem a modern kori hadviselést, mint a második világháborúsat. Megyek is visszafoglalni Szöult dicső haderőmmel az elvtársaktól.

Íme a játék zenéje, ami a bátyám szerint kiírtja a virágokat a szobámban :)

Kevés cég mondhatja el magáról, hogy a neve lassan fogalommá válik. Nos az Apple jó úton halad e téren. Merész húzásai, jó minőségű termékei, és nem utolsó sorban utolérhetetlen marketing gépzete segítségével ismertsége napról napra nő.

A vállalat az 1970-es évek gyümölcse. Mint annyi sok konkurens cége, egyszerű garázsirodaként indult. Jelenleg az informatika világának egyik királyát tisztelhetjük a cégben. Miért is íródott eme cikk?  Jogos kérdés. Manapság minden az almás céggel foglalkozik. Divatcikk lett. A bulvársajtótól kezdve az igényes informatikai portálokig folyamatosan foglalkoznak a vállalattal és termékeivel. Nem beszélve az izzó fórumokról. Soha egy cégnek nem voltak ennyien hívei és támadói. Bárhol, ahol megjelenik egy Apple téma, parázs vita kezdődik. És ez igen érdekes. Mi készteti az embereket ilyen vitára, hisz csak egy cégről van szó. Elvégre mondhatnánk, hogy olyan mint az Asus, vagy teszem azt a Gigabyte... Valamit mégis máshogy csinálnak.

A régi időkben az almás cég számítógépei nagyban különböztek a hagyományos asztali gépektől. A PowerPC processzorok más világot képviseltek. Ezekhez tartozott egy igen jól optimalizált operációs rendszer, mely sok hívett szerzett. Az OS X-et a mai napig az egyik legfelhasználóbarátabb rendszerként próbálják eladni. Valljuk be, tényleg egyszerű, látványos... és igen bolondbiztosnak is mondható. Majd jött a váltás, az Apple is Intel processzorokkal szerelte gépeit, ezáltal a masinák már tényleg nem különböztek sokban egy hagyományos pc-től.

Mit kínál nekünk hát ez a cég? Mert valljuk be egy sima telefon, vagy asztali pc nem teszi az embert fanatikus rajongóvá, vagy gyűlölővé.

1. Design:

A cég fantasztikusan ráérzett arra, hogy az emberek nagy részét a külső fogja meg nem a belső. Sőt ez utóbbi gyanítom az emberek 95 százalékát hidegen hagyja. A recept egyszerű. Készíts egy számítógépet egyszerű, letisztult formával, lehetelőleg minél kevesebb kábellel és zajjal. Adj hozzá egy egyszerűen kezelhető operációs rendszert. Add egy kicsit drágábban a többieknél és máris veszik mint a cukrot.

2. Presztízs:

Az emberek szeretnek egyediek, különlegesek, jobbak lenni a társaiknál. Erre az érzésre igen komolyan figyelt az Apple. Mivel ezek a termékek drágábbak az átlagnál, így a prémium kategória látszatát keltik. Ergo, nem szerezheti ezt meg akárki magának. Akinek ilyenje van, az már "valaki". Ez halmozottan igaz szerintem térségünkre. Mivel nem mindenki rohangál ilyen kütyükkel, ezért tulajdonosa egy elitebb közösség tagja lehet.

3. Divat

Az Apple divatos. Divatos használni, dicsérni, szidni. Sztárok használják, sorozatokban látjuk kedvenc főszereplőink kezében. Az iphone igazi robbanás volt e téren. Addig csak a geek-ek neteztek a telefonjukon (fene ebbe akkor én is beletartozom). A divat és a hype hatására már a szőke plázacicák is non-stop tudták frissíteni a facebook státuszukat a trendi telefonjukról. Nézzük csak meg az index címlapját, hányszor volt Apple cikk az utóbbi időben. Szerintem bőven túlreprezentált bármely más bluechip vállalatnál.

4. Újrahasznosítás:

Nem a szó legszorosabb értelmében véve. Nem összegyüjtött pet palackokból csinálják a műanyag alkatrészeket. Viszont az ötleteket zseniálisan újrafelhasználják. Ők a XXI. század újrafeltalálói. Fognak egy technológiát, ami már évek óda adott. Viszont nincs benne a köztudatban, vagy rengeteg kihasználatlan potenciál van benne. Ezt kicsit továbbfejlesztik, becsomaglolják, és "némi" marketing. Ez utóbbi nem is olyan kicsi. A világ egyik leghatékonyabb marketing gépezete hiteti el a vásárlóval, hogy amit megvesz még nem létezett máshol. Jó példa erre az Iphone. Előtte is használtunk már érintőkijelzős telefont (én magam is), de a köznéphez ekkor jutott el a dolog. Vagy az mp3 lejátszó, milliók számára egyenlő az ipod-al. Pedig előtte is volt, most is van más, viszont ez ragadt meg. Gyanítom ugyanez lesz az Ipad-al is... pedig előtte már 4 évadon keresztül láttuk a Stargate Atlantisban, hogy a csapat tabletekkel rohangál mindenhova.

5. Egyszerűség:

Tervezz egy kezelőfelületet, ami gyors, látványos és nem utolsó sorban egyszerű mint egy szög. Tudja bárki használni, nem kell komolyabb hozzáértés. Sőt az igazán hozzáértők kerüljék is el, mert a végén még belenyúlkálnak a finomra hangolt és polírozott rendszerbe. Az Apple mindig is vigyázott értékeire. Elektronikus áruházával megreformálta a zenepiacot. Kényelmes felület, gyors vásárlási lehetőség. Valljuk be ez kell az embereknek. Természetesen a bolt sikerének egyik oka, hogy volt egy kütyü hozzá amivel le is lehetett játszani a zenebonát.

6. Aranyketrec:

A userek az esetek többségében nem érzik a rendszer bezártságát. Sőt el is hiszik, hogy "ez a világ a létező világok legeslegjobbika". Mindent megkapunk egy helyen, egységáron, nem is kell máshol nézelődnünk. De ne is akarjunk, mert nem tudunk. Ha zenét akarunk vásárolni, esetleg egy játékot, ebook-ot, akkor tessék elfáradni az Apple saját online áruházába. Csak két kattintás és meg is van, amit szeretnénk. Azoban ezzel kizárja a rendszeréből a  potenciális konkurenciát. Ha egy alkalmazás nem tetszik Steeve bácsinak, akkor bezony azt szerencsétlen user legálisan nem szerezheti be máshonnan. Bezony, itt diktatúra van.

Gondolom, sokan elmékeznek az Adobe kontra Apple vitával. Kell-e nekünk Flash egy mobiltelefonra, ipad-ra? SJ elhitette az emberekkel, hogy a Flash rossz, lassú, felesleges idejétmúlt. Ebben a dologban van is valami, de azért tudjuk, hogy nem teljesen igaz. Bár még a mobil alkalmazások nem tökéletesek, viszont Google barátunkat nem zavarja a Flash. Sőt... Miért is ment neki SJ az Adobe-nak? Tisztán üzleti érdek. A többi szerintem csak a maszlag. Millió ingyenes alkalmazás van a neten, amit flash-el lehet játszani, olvasni, nézni. Ebben nekik nincs semmi üzlet. Miért venne meg valamit az egyén a boltban, ha van a neten ingyenes, és hasonló minőségű alternatíva? Teszem azt egyszerű játékok, videólejátszók. Ezekből nincs bevétel, hát zárjuk ki őket. Öt féle embert generál a történet. Vannak az igazhívők, akik azt vallják: "Ha nincs benne, akkor nekünk nincs is szükségünk rá". Mások nem is értik a hiányosságokat, nem érdekli őket. Használják az eszközöket, maximum néha észreveszik, hogy ez és az nem működik. A harmadik csapat nem akar lemondani az Apple varázsáról, viszont csal egy kicsit. Feltört rendszert használ, mely már nincs korlátok közé zárva. Ez esetben viszont a garancia kissé kényes kérdéssé válik. A 4. csapat szomorúan konstatálja, hogy a termékek nem az ő szabados igényeiknek készültek, és vesz konkurens terméket. Az 5. hasonlóan érdekes, mint az első. Ők a megszállott támadók, hasonlóan eltökéltek mint a hívők. Soha nem csökkenő erővel támadják a másik felet, illetve védik az igazukat. A választással kapcsolatos fórumokon voltak hasonló parázs viták anno. Igen szórakoztatóak, meg kell hagyni.

7. Steeve Jobs

Zseni az ember, ez kétségtelen. Egyben diktatórikus is. Szigorúan, már-már zsarnokian irányítja vállalatát. Itt ellenkezésnek helye nincs, ha kell, még a sajtónak is nekimegy. (Ügyvédek hadával ha kell.) Híveinek száma egy kisebb egyházéval vetekszik. Karizmatikus ember. Viccesen mondva, ha holnap egyházat alapítana, holnapután már több tagja lenne mint egy kisebb történelmi egyháznak... SJ egyik nagy aduja a titoktartás. Különös figyelmet fordít arra, hogy ne kerüljenek ki idő előtt infromációk az újdonságokról. Drákói szigorral lép fel a kiszivárogtatók ellen. (Az iphone4-nél mégis történt némi blama :) ) A másik bevált fogása a limitált készlet. Mindig azt olvassuk, hogy soha nincs elég iphone, ipad, ipod vagy bármi. A sajtó persze ráharap, cikkek tucatjai íródnak róla. Szegény vásárló meg mit lát? "Gyorsan vegyük meg, mert nincs elég, lehet nekem nem jut. Vagy ha már ennyien veszik akkor biztos valami tuti dolog lehet." Így tartva fenn a folyamatos érdeklődést az új termék iránt.

Jó nekünk az Apple?

A szakmának kétségíkvül jót tesz. Zseniálisan nyúlnak hozzá rég kallódó technológiákhoz. Így a nagyobb, lustább gyártókat is fejlesztésre kényszerítik. Mert bizony az okostelefon üzletágban nagyot húzott az Apple, és a Google is igen komolyan megvetette relatív rövid idő alatt a lábát. Itt a 4. generációs iphone, és most mondhatjuk el azt, hogy van méltó konkurenciája. Andorid, Bada alapú telefonok árasztják el a piacot. Előtte évekig a telefonok szinte csak kinézetben különböztek. Tehát ez jó nekünk. A zárt ketrec része ellenben rossz. Hátráltatja az innovációt. Rengeteg tartalék van még az iphone-ban vagy az ipad-ban. Viszont a gyártó nem engedi, hogy fejlődjenek. Kizárólag irányított mederben. Még véletlenül se érje meg megtartani a régi modellt, vegyünk újat, ami már tartalmazza az említett újítást.

 Az operációs rendszerek csatájában az OS X rajongók, a windows hívek, illetve a linux kedvelők folyamatosan hadakoznak. Melyik a jobb, használhatóbb. Úgy vélem mindegyik rendszernek vannak előnyei, illetve hátrányai. Mindenki használja azt, amelyik az igényeinek jobban megfelel. Teszem azt én jelenleg win7-ről irogatok, mivel ez vált be. De a céges gépemen egy ubuntu linux dolgozik.

Úgy gondolom, az Apple egy olyan cég, amit lehet szeretni, utálni... Véleménye azonban mindenkinek van róla. Nehezen lehet semlegesnek maradni a témában. Mert valljuk be vannak a cégnek szerethető, és kevésbé szerethető (bicskanyitogató) dolgai. Nem valószínű, hogy a közeljövőben vásárolok Apple terméket, bár ki tudja. Ha végre nyíltabb lesz a rendszer, kevésbé kalitka hatású, akkor meggyőzhetnek. Jelenleg még csak érdeklődve figyelem a termékeket, és a konkurencia reakcióit. Mert ez jó nekünk. Legyen verseny, új fejlesztések, nyomott árak :). Nekünk vásárlóknak ez csak jó. Nem mellesleg ideje lenne leszokni a cégeknek arról, hogy a dollárt és az eurót egy az egyben váltsák....

 A BG-386 kódnevű bolygón a Weyland Yutani Corporation fantasztikus leletre bukkant. Egy ősi civilizáció által épített templomra. Azonban ennek lakói nem a békésségről és pacifizmusról híresek… Eljött hát a legújabb Aliens vs Predator játék, melynek színhelye ez a planéta. A WY vállalat még mindig szeretné a kezét rátenni a xenomorfokra. (Pár rész óta már kísérleteznek, nem sok sikerrel). A szereplők között megtaláljuk a már jól ismert félelmetes Idegeneket. A Ragadozók képviselik a vadászat szerelmeseit. Természetesen ismét a tengerészgyalogosok jönnek rendet rakni a káoszban.

A játékos három egyjátékos kampányt játszhat végig. Ahhoz, hogy az egész történetről teljes képet kapjunk, végig kell vinni mindet.

A Marine kampány az első és egyben legjobb. Tengerészgyalogosunkkal esetek többségében egyedül harcolunk, ritkán csapódik mellénk egy társ. A helyszínek során legjobb barátunk az M41A és a mozgásérzékelőnk lesz. A történet szerint csapatunk szétszóródott, űrhajónkat 110 százalékosan leamortizálta egy predator hajó. Így célunk nem más, mint a túlélés. Miközben barangolunk a sötétben (mert főleg ott fogunk mászkálni), nyomozgathatunk is. Kideríthetjük, mi történt a létesítményben. Több bejegyzést is fogunk találni egy Hatos számú idegenről, mint fajtájának különleges példányáról. Itt kell megjegyeznem, hogy a hangok zseniálisra sikerültek. A zenék, a fegyverhangok, mind hozzák az Aliens színvonalát. A tengerész kapmány igazi horrornak indul. Egyedül a sötétben, a játék első harmadában állandó lőszerhiánnyal küszködve. A zseblámpánk fénye nem sokat segít majd, így állandóan fáklyákat dobálunk. Ettől persze mindennek kísérteties vörös fénye lesz. Az ember látja a detektorán, hogy jön valami, viszont gyakran csak az utolsó pillanatban veszi észre az ellent. A játék gyenge idegzetűeknek nem ajánlott. A kedvenc jelentem az, amikor kábán arra ébredünk, hogy egy idegen vonszol minket…

A következő történet Hatost mutatja meg. Az Alien kampány inkább érdekes mint félelmetes. Egy olyan faj bőrébe bújunk, ami gyakorlatilag mindenhol képes közlekedni. Kísérleti nyusziként kezdjük kalandunkat, majd miután kiszabadulunk, a királynőnknek szenteljük életünket. Bár egyszerű állatok vagyunk, fegyverzetünk így is akad. Erős karmaink, éles farkunk, és félelmetes álkapcsaink jó szolgálatot fognak tenni. Gyenge gyomrúak itt fogják feladni a játékot. Hisz első sorból nézhetjük, hogy ez a ragadozó apró darabjaira tépi áldozatait. (Torokfeltépés, lefejezés, egyszerű marcangolás… minden van itt, mint a búcsúban). Egy kicsit talán túlzásnak éreztem, hogy alienünk teljesen tudatosan rongálja a számítógépeket, generátorokat. Tehát hamar túllépett azon, hogy ő mégiscsak egy állat. Tudom, hogy az Aliens-ben is elvágták a vezetéket, de ez itt kicsit sok volt nekem.

A Predator kampány a végén már sétagalopp. Ő a csúcsragadozó ezen a planétán. Egy beavatási szertartással kezdődik a történet, mely során megtanuljuk irányítani ragadozónkat. A bolygón feladatunk, hogy védjük a fajunk érdekeltségeit, melyet a bolond emberek megbolygattak. Ehhez a legjobb eszközök állnak rendelkezésünkre. Képesek leszünk álcázni magunkat, így egyszerűbb lesz becserkészni az ellent. Távolsági és közelharc fegyverekkel egyaránt el leszünk látva. Egy ragadozó komoly becsületkódex szerint él. Nem támad fegyverteleneket, védtelen embereket. Az nem dicsőség. Viszont aki fegyveres, az potenciális célpont. Minél erősebb az ellen, annál értékesebb a trófeája. Ez utóbbi részt talán kissé túlzásba is vitték a készítők. Saját kezűleg növelhetjük gyűjteményünket. Egy laza karmozdulattal távolítjuk el az emberek fejét és gerincét. Ez itt már szimpla hentelés. Nincs para, félelem. Viszont kicsit hiányoltam a klasszikus predator látásmódot. Kaptunk helyette újat, de a régi az igazi.

A 3 történet azonos helyszíneken játszódik, némi idő eltolódással, így áll össze a történet egy egésszé. Természetesen nem árulok el nagy titkot, hogy nem zárul le semmi. Folytatás várható.

A játékélmény elnyújtását segíti a Survivor opció. Itt egymagunkban (vagy több társunkkal) kell megállítanunk a véget nem érő idegen áradatot. Fokozatosan erősödő hordák törnek az életünkre, ember legyen a talpán, aki kibírja J

Az internetes játék további örömöt illetve hajtépést kínál a játékosoknak. A játék egyensúlyán folyamatosan dolgoznak a készítők. Nekem még nem volt időm letesztelni a rendszert. A Bad Company túlzottan leköt J

Essen pár szó a grafikáról. Az biztos, hogy nem fog a sajtó hozsannákat zengeni róla évekig. Semmi extra, jó iparos munka. A helyszínek általában sötétek, így különösen nagy figyelmet szenteltek az árnyékoknak, fényeknek. Külső helyszínekkel is jól boldogul a motor. Ennek köszönhetően futtatásához nem kell atomerőmű. 2,8-as X2-esem egy 4850 társaságában vígan high beállításokon futott. Akadást, szaggatást nem tapasztaltam.

A zenék, hangok csillagos ötöst érdemelnek. Igaz, hogy hozott anyagból dolgoztak. Hisz az alapokat már korábban lefektették a filmek.

A végeredmény egy közepesen jó játék lett. Semmi maradandó élmény. A kampány egy délután alatt letudható, ami kicsit soványnak tűnik nekem. Hiányoltam játék közben a társakat. Tetszett volna, ha pár katona segíti utamat, ne adj isten még utasításokat is adhatok nekik. De tudom az nem ez a játék.

Az Apple Ipad bejelentése óta a számítógépes világ lázban ég. A gyártók egymást taposva adják ki a saját tablet megoldásukat. Pedig az ötlet nem új, régóta jelen vannak a piacon hasonló megoldások. Azonban az Apple ismét végrehajtja azt, amit anno az Iphone esetén megtett. Egy már meglévő ötletet újrahasznosít, felturbózza, a köznép számára szerethetővé teszi. Igen, és nem utolsó sorban divatos cikké teszi. Azonban mire jó nekünk ez az új kütyü? Ismét egy felesleges technikai eszköz, amit lenyomnak a torkunkon, vagy tényleg használhatjuk valamire? Elvégre netezni egy buszon, vonaton ott a multimédiás telefon kütyünk, vagy erre a célra ott az a EEPC a táskánkban. Ami szintén kicsi, kompakt és sokáig bírja az akkumulátora. A cikkben néhány felhasználási ötletet szedek össze, melyre szerintem alkalmas lenne ez az új kütyü.

Variációk egy témára

Példák tablet munkaeszközként való hasznosítására

Talán ez a terület az, ahol a leghasznosabb lehet egy ilyen eszköz. Vegyük a mobil értékesítést. Sokaknak nem kell bemutatni azt a technikát, melyben a nagykereskedő egy kisteherautóval járja az élelmiszer boltokat. Felveszi a rendelést, kiállítja a számlát, és átadja az árut. Jelenleg munkájukat PDA-k segítségével végzik. Egy megfelelő tablet alkalmazása kényelmesebbé, és gördülékenyebbé tehetné munkájukat. Elvégre nagyobb, jobban átlátható, használata is kényelmesebb. Az eszköznek strapabírónak kell lennie, ez feltétel.

Ingatlan tanácsadó eszköze. Aki nézett már házat ingatlanossal, annak nem kell bemutatnom, azt a papír rengeteget, amit egy ügynök hord magával. Ezt a mennyiséget tudja lecsökkenteni egy tablet. Az ingatlanos célja, hogy minél több házat mutasson az ügyfelének, így növelve az eladás esélyét. Mivel a legegyszerűbb kicsábítani egy ügyfelet? Természetesen szép színes, nagy képekkel. Egy laptop vagy nettop használata némileg körülményes lehet. (Kinyitogatni, le kell rakni valahova, hogy kényelmes legyen. Egy motorháztető nem biztos, hogy mindig jó megoldás) Egy tableten egyszerűbb és kényelmesebb képeket mutogatni, illetve az ember nyugodt szívvel adhatja ügyfele kezébe, mivel végtelenül egyszerű kezelni.

Kérdőívek, közvélemény kutatók egy ilyen kütyüvel rengeteg papírt spórolnának meg. Szerintem leltározni is egyszerűbb lenne vele, mint papírral és tollal.

Otthoni, magán felhasználás

Ha az ember netezni szeretne, a kanapéból, ágyból igen kényelmes alternatíva egy ilyen pc. A reggeli közben híreket olvasni, esetleg a napi sajtót átnézni. Azonban nem helyettesíti a rendes asztali gépet, vagy egy komolyabb laptop-ot. Státusza kb az EEPC körül foglalhat helyet. A családban 2. vagy inkább 3 pc.

Rövidebb utakon szerintem nem igazán hasznos eszköz, arra inkább az okostelefonok a nyertesek. Viszont hosszabb vonatozás során vagy távolsági buszozás alatt kényelmes unaloműző. Egy beépített 3g kártyának köszönhetően netezhetünk, vagy akár játszhatunk is valamit.

Diákoknak szintén hasznos lehet a kütyü, de semmiképpen nem helyettesíti a jegyzetelést. Könyveit digitális formában kaphatják meg, amennyiben igénylik. (Ennek feltétele, egy olyan kijelző, ami nem fárasztja a szemet hosszú olvasás során) A jegyzeteket, órai előadási anyagokat, egyszerűen rátöltheti az ember a gépére, így segítve az otthoni tanulást.

A számítógép gyártók igen sok ötlettel álltak elő mostanában a témában. Az egyik fő elképzelés olyan, mint egy nagyra nőtt iphone. Egy nagyméretű érintőkijelző. Vékony, kényelmes. Tudása viszont némileg korlátozott. A másik irányvonal egy hibrid megoldás. A gyártó fog egy laptop-ot vagy nettop-ot, megbolondítja egy elforgatható érintőkijelzővel. A megoldás során nagyobb teljesítményt kapunk, hagyományos billentyűzettel. (komolyabb gépelő igényűeknek.) A hátránya a némileg vastagabb, és nehezebb szerkezete.

Milyen lenne számomra egy ideális jelölt?

- 3G és Wifi

- Kijelzője nem fárasztja hosszú távon a szemet. Így kényelmesen tudok rajta akár ebook-ot is olvasni.

- Gyors, kényelmes, felhasználóbarát szoftver, mely szabadon bővíthető. Támogatja a multitasking-ot. A mai világban úgy gondolom ez már alap dolog. (Ne jelentsen problémát, egyszerre filmet nézni, és mondjuk netezni. Teszem azt gyorsan meg akarok nézni valamit az imdb-n.)

- Könnyű és strapabíró legyen. A kijelzőjét ne kelljen félteni a karcoktól. Elvégre az ember használni akarja és nem rettegni attól, hogy mi lesz vele.

- 6-8 óra folyamatos üzemidő.

- Tartalmazzon kártyaolvasót vagy usb csatlakozót. Fotók és egyéb dolgok rátöltésénél hasznosnak bizonyulhat.

- Az ára ne legyen magasabb mint egy nettop, mert felette szerintem luxuskütyü.

Későbbiek során szeretném nyomon követni a megjelenő ketyeréket.

Vele sokszor találkoztunk a Stargate Atlantisban:

 A téma női szemmel:

Brannagh:

Alapvető információ rólam: nem vagyok egy kütyü-fan. A kütyü arra szolgál, hogy gyorsan és kényelmesen teljesítsen egy feladatot, ami nekem hosszú és fáradtságos lenne. Teszem azt könyvtárazás helyett rengeteg újság webes adatbázisában kereshetek cikket és kivehetek idézeteket. Nem is szólva arról, hogy a gugli a barátunk, még pl. szakdolgozatíráskor különösképp (ja igen, egyetemista is vagyok). Ha beszerzek egy új kütyüt, az legyen valóban hasznos, engem kiszolgáló darab, mivel igyekszem a számukat a minimumon tartani a környezetemben. Szóval ebből a nézőpontból tekintve mit látok a tabletekben? A multitasking az alap. Nagyon. Nem hordozható tévét akarok, a szórakoztatás másodlagos szempont számomra. Sokat utazom (távolsági busz és vonat), ezért fontos, hogy kényelmesen lehessen kezelni a tabletet. Pl. a laptop akkor jó, ha az ember a vonaton kifejezetten asztalos ülést tud szerezni magának. Fontos, hogy kényelmesen lehessen netezni rajta, ha szükséges, akkor szöveget, képet kimenteni, párhuzamosan szöveget szerkeszteni. Ezzel összefüggésben: az usb kapcsolat szintén alap. Én nem elégednék meg szimplán kártyaolvasóval, mert rengeteg ismerősöm van, aki inkább pendrive-val rohangál, már csak azért is, mert az egyetemi, könyvtári gépek kissé le vannak maradva a technikai fejlődésben. Egye fene, legjobb, ha mindkettő van rajta  :D  (floppy-olvasóhoz azért nem ragaszkodom J)

Nekem a legszimpatikusabb eddig a microsoft courier tablete volt a multitask és a tollas jegyzetelési lehetőség miatt. Leginkább arra lennék kíváncsi, hogy ez a széthajtható változat elég kényelmes-e külön támaszték nélkül (nem hajlik-e szét úgy a két nagy lap, mint a nagyméretű keményfedeles könyvek, mert akkor elég kényelmetlen lehet pusztán kézzel tartani, és úgy dolgozni rajta). Tárolási szempontból viszont ez a legpraktikusabb: egyszerűen összehajtva a két oldal, és semmilyen fontos felület nem sérülhet meg. 

 Ipad promo videó

A Microsoft variácója azonos témára

Végezetül egy kis humor