Medal of Honor: Az új trónkövetelő?
2010.10.15. 09:30
A Call of Duty Modern Warfare 2 és a Battlefield Bad Company 2 új kihívóra akadt a királyi címért. Az új Medal of Honor nagysikerű elődökkel büszkélkedhet, így igen jó ajánlólevéllel érkezett a ringbe. Kérdés az, hogy állja-e a sarat?
A sorozat első része 1999-ben jelent meg Playstation-re. Pc-s platfomra 2002-ben látogatott el. A program elkészítésére két csapatot szemelt ki az EA, a Danger Close Games-t és a Dice-ot. Az utóbbi gárdának már igen nagy tapasztalata van fps-ek gyártásában. A kezeik közül került ki a Battlefield sorozat is.
A legutóbbi rész nem sikerült valami fényesen a kritikusoknál, így volt honnan feljönni. Kiment már a divatból a második világháború, ezért ideje volt váltani. Valami új kellett egy olyan hadszíntér amivel eddig kevesen foglalkoztak. A választás Afganisztánra esett. Bátran állíthatom, hogy jó választás volt. A játék rengeteg ingyen hírverést kapott azzal, hogy eredetileg választható frakció volt a tálib ellenállás. (többjátékos módban persze) Nos ez kiverte a biztosítékot néhány amerikai fejesnél, így kénytelen-kelletlen átnevezték őket. Persze mindenki tudja, hogy tálibok, csak nem úgy hívják őket :)
.jpg)
Egyjátékos mód:
A programra lehet hideget és meleget is mondani, viszont azt váltig állíthatom az egyjátékos kampány élvezetesre és jóra sikerült. A story izgalmas, jól vezetett. Kellően komor hangulatú, (nem véletlen a 18+ karika) bár kissé lassan indul be. Az első küldetést még "túl kell élni", utána beindul a gépezet. Természetesen megkapjuk a szokásos lopakodós pályát, ami már kötelező elem a Modern Warfare óta. Persze azt a hangulatot nem hozta azóta se semmi. Talán a legélvezetesebb rész az, amikor egy helikopter lövészét alakítjuk. Igazából szinte minden jelenetet láttunk már valahol (quad-os rész a BC2-ből), viszont egyáltalán nem zavaró a dolog. Persze nem hagyhatták ki a meséből a szokásos amerikai kliséket, ami azért néha megmosolyogtató.
A térképeken túl nagy mozgásterünk nincs. Lassan már kezdjük megszokni a "csőpályákat". Egyszerűek mint a kavics. Ha a programozók nem akarják, hogy elhagyjuk a kijelölt területet egy 50 cm magas kőrakás már megoldhatatlan feladat katonánknak. Csak megyünk, lövünk, lövünk, és még többet lövünk. Sehol egy kis logikai feladvány, esetleg kreativitást igénylő rész. A mesterséges intelligencia nem fogja megváltani a világot. Minden egyes mozzanat scrip-elt, tehát előre megírt. Jönnek, lőnek, ha van fedezék elrejtőznek. Elér játékosunk egy pontot, akkor a számítógép lerakja az ellenfeleket a térképre. Ha kellően gyorsan rohanunk a pályákon, a semmiből odateleportálnak elénk a tálibok. Vajon honnan szereztek ilyen technológiát? :) Tévedés ne essék, ezekkel a hibákkal a királyok is rendelkeznek. Csak úgy mint a boxban szokás, nagyon el kell verni a bajnokot, hogy trónfosztás legyen.
.jpg)
A készítők próbálják fegyvertársainkat is aktívan belevenni a történetbe. Szinte mindig négy fős alakulat tagjai vagyunk. Egy rövid szakaszon ez két főre redukálódik. Ha egy nagyobb emelkedő, vagy kerítés jön, segítőkészen felsegítenek minket. Persze azután, hogy mindenki más önerőből pattan fel. Bezzeg nekünk segítő kéz kell.... nem csodálom, hogy Rabbit-nak neveztek el. Valószínűleg mi vagyunk a legnyápicabb katona a seregben. A harcok oroszlánrésze viszont mindig a mienk. Néha ők is leszednek persze egy-két ellent, de ne legyenek kétségeink. Ez nem Ghost Recon, az ellen 90%-ának semlegesítése a mi feladatunk lesz. Igazán a lőszerrel se kell foglalkozunk, társainktól bármikor kérhetünk utánpótlást.
A fegyverhangokkal elégedett voltam, bár bevallottan nem vagyok túl vájt fülű. Életben is még csak AK-t hallottam, azt is régen a seregben. A grafika szintén nem hozott forradalmi változást a játéktörténelemben. A karakterek korrektül meg lettek szerkesztve, náluk minden a helyén van. A terep néha elnagyolt, az éjszakai terepek nekem kissé gyengébbnek tűntek. Ellenben vannak nagyon szép tájak, ahol azért érdemes körülnézni. Most jön az, amit a legjobban hiányoltam. A Bad Company 2-ben megszoktam a rombolható környezetet. Habár itt is megvan valamilyen szinten, közel sem annyira, mint ahogy azt elvárnám. Ahol megengedik, ott rombolhatunk, viszont nagy általánosságban nem jellemző. Nem tudunk olyan pusztítást véghezvinni, mint a konkurenciánál.
.jpg)
A zenék alapvetően jóra sikerültek, néha viszont túllőttek a célon. Több olyan pillanat is van a játékban, amikor kezelhetetlen méretű túlerővel nézünk szemben, és csak másodperceken múlik az életünk. Na ekkor estek kissé túlzásba a zeneszerzők. Esküszöm néha már vártam, hogy lassítva mutassák azt, hogy keresztüllyuggatnak a tálibok. A zene szinte követeli, hogy azon nyomban haljunk hősi halált. Persze megússzuk... ahogy azt egy amerikai produkcióban illik :)
Többjátékos mód:
Az egyjátékos kampány néhány óra alatt kijátszható, így a hosszútávú szórakozást a többjátékos szekció garantálhatja. Garantálja? Nos, ez igen jó kérdés. Ez a szekció érdekes hibrid lett. Megpróbálja a BC2 és a MW2 játékosait is magához csábítani, szerintem nem sok sikerrel. Használhatunk járművet, de közel sincs olyan szabadság, mint a BC2-ben. A játék készítése során igen komolyan külön választották az egy és a többjátékos részt. Míg az előbbi egy módosított UE3 motort használ, addig a többjátékos szekciót a Frostbite motor hatja, amit a BC2-nél láthattunk. Egy kicsit olyan utánérzésem van, mintha a BC2 egy MW2 modjával játszanék. Pörgős, élvezetes... de én már 2010 végén elvárnám azt, ha kap egy épület egy tüzérségi csapást, akkor ott minimum a festék peregjen le róla. Uram bocsá', még dőljön is össze...
.jpg)
Oldalanként összesen három kaszt választható. Lehetünk mezei bokorugró gyalogosok, a különleges erők tagjai, illetve mesterlövészek. A különleges erők tagjai jelen esetben könnyebb fegyvereket és rakétavetőt cipelnek a vállukon. A lövészek ellátják a hagyományos gyalogos szerepét. A mesterlövészeket nem kell bemutatni, messziről pontos fejlövésekkel operálnak. Néha meglehetősen idegesítően. Ma már elvárt dolog, hogy a játék során fejlődünk, így újabb és újabb fegyverek, felszerelések, kütyük lesznek a birtokunkban. Ha jól megy a játék, azt természetesen jutalmazza a program. Ha sok ellent küldünk a másvilágba zsinórban, néhány extrával kedveskedik a katonai vezetés. Egy tüzérségi vagy légicsapás igen kellemes jutalomnak számít ilyenkor. (Persze ez sem újdonság, találkoztunk vele már valahol....)
.jpg)
Jelentem a király él és virul, a trónja meg sem ingott (MW2 és a BC2) . A Medal of Honor egy igazi 2010-es iparosmunka. A kötelezőt teljesítették, a játék hozza azokat az elemeket amiket elvártak tőle. De ezen kívül semmi újdonság, kreativitás. A legnagyobb pozitívum a helyszínválasztás. A téma új, friss ropogós. Számomra a BC2 vietnámi kiegészítője lesz némi unikum. Addig meg csak kibírjuk a Moha-val.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Monty H. 2010.10.18. 17:29:28
Az pedig, hogy "a király él és virul, a trónja meg sem ingott" szerintem már évek óta nem áll a MOHA-sorozatra, mely addig volt király, amíg a COD-sorozat fel nem bukkant. Onnantól fogva PC-s vonalon legfeljebb a Pacific Assault hozott igazán komoly újításokat, illetve az Airborne-ban sütöttek el egy pár nagyon jó ötletet, anélkül, hogy tényleg kiemelkedő játékot alkottak volna. És fórumokat olvasgatva úgy látom, ezzel nem vagyok egyedül...
Köszi a kritikát.
Saját kritikám itt:
monty.blog.hu/2010/10/13/pc_medal_of_honor
A régi Airborne-ról pedig:
monty.blog.hu/2008/08/24/pc_medal_of_honor_airborne
